A mediáció – avagy nem muszáj pereskedni

A munkáltató és a munkavállaló közötti jogviták megoldásának számos hatékony és kevésbé hatékony megoldási módja létezik, ennek ellenére a felek leggyakrabban mégis a munkaügyi pert választják. Léteznek olyan – nemzetközileg is elfogadott és kipróbált – megoldások, amelyek elkerülhetővé teszik a peres eljárás megindítását.

Az egyik kézenfekvő és talán közismertebb megoldás a választottbírósági eljárás, amelyre azonban a munkaügyi jogviták esetében nincs lehetőség, a jogszabály kifejezett tiltó rendelkezése miatt. A másik peren kívüli vitarendezési mód az ún. mediáció, vagy magyar jogi terminológia szerint a közvetítői eljárás, amelyben a semleges, kompetens és a konfliktussal nem érintett személy (közvetítő) a vitában álló felek közötti párbeszéd, kommunikáció elősegítésével olyan helyzetbe hozza, hogy az általuk meghatározott célt, továbbá az egyezség létrehozásához vezető utat megtalálják, s így létrejöjjön a minden érintett számára elfogadható megegyezés.

A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában, a feleket hozzásegítse a jogvita egyezséggel történő lezárásához. A mediációs eljárásban a közvetítőként eljáró személy nem vizsgálja a felróhatóságot, jogellenességet, nem állapít meg felelősséget, hanem csupán segíti, közvetíti az egyezség létrejöttét, rábírja a feleket arra, hogy egymás szempontjait meghallgassák és legalább részben elfogadják. Az eljárás teljes egészében a felek önkéntességén alapul, minden mozzanatához a felek megegyezése szükséges. Hangsúlyozni kell tehát, hogy a közvetítői eljárás során csak olyan megállapodás születhet, amelyet mindkét fél elfogadott és az adott helyzetben elérhető legmegfelelőbb megoldásnak tekint.

Természetesen nincs lehetőség ilyen megállapodás megkötésére abban az esetben, ha a felek nem állnak készen arra, hogy egymással szembeni követeléseikből legalább részben engedjenek.

Hogyan zajlik a mediációs eljárás?

Közvetítőként az igazságügyért felelős miniszter által nyilvántartásba vett meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő személy járhat el.

A felek közös megegyezés alapján az általuk választott személy közvetítőként történő felkérését írásban kezdeményezhetik. A felkérésnek tartalmaznia kell a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét, a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését, ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét, a vita tárgyát, és a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet. Fontos, hogy a felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

A mediátort - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A mediátornak a közvetítő tevékenységéért díj jár amelynek összegében a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg. A közvetítői díjat a felek általában egyenlő arányban viselik.

A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

A közvetítői eljárás befejeződik a megállapodás aláírásának napjával; azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti; azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

Abban az ideális esetben, ha a felek között egyezség jött létre a közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

A munkajog.com – a munkajogi szakportál jogi tanácsadója, dr. Takács János ügyvéd tagja a Budapesti Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiumának és a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériuma által nyilvántartásba vett mediátor. Kérjük, hogy forduljanak hozzá bizalommal a közvetítői eljárással kapcsolatos kérdéseikkel.