Alkotmányellenes az indokolás nélküli felmentés

Az Alkotmánybíróság 2011. február 15-én kimondta, hogy a Kormánytisztviselők jogviszonyáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) egyes sokat vitatott rendelkezései alkotmányellenesek. Bár több indítvány is irányult arra, hogy az AB a törvény egészét minősítse alkotmányba ütközőnek, ezt nem találta megállapíthatónak a testület.

A testület alkotmányellenesnek minősítette azonban, és 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette a Ktjt-nek a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésről szóló 8. § (1) bekezdését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szabályozás ellentétes az Alkotmányban rögzített munkához való joggal, aránytalanul korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot, sérti a jogállamiság elvét és az emberi méltósághoz való jogot. Alkotmányellenes azért is, mert nem biztosítja a hatékony jogvédelmet a munkáltató esetleges önkényes döntésével szemben.

2011. május 31-ig a jelenleg hatályos szabályozás marad életben, ugyanis a közzététel napjával történő megsemmisítés esetén a kormánytisztviselők lemondása is szabályozatlanná vált volna a törvény szövegezéséből eredően.

Hasonló módon, azonban a kihirdetés napjával semmisítette meg az AB a Ktjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalókra irányadó, az indokolás nélküli felmondást lehetővé tevő Ktjt. 61. § (1) bekezdését, illetve a jogellenes felmondásának jogkövetkezményeit szabályozó 62. § (1) bekezdését, mivel az indokolatlanul hátrányosabb, mint a Munka Törvénykönyvének rendelkezései ezért sérti a jogegyenlőség elvét.

Jelenleg a köztisztviselők felmentése esetében a most alkotmányellenesnek kimondott rendelkezéssel azonos módon nincs indokolási kötelezettsége a munkáltatónak. Az Alkotmánybíróság azonban határozatában ezt a szabályozást nem vizsgálta, a rendelkezés alkotmányellenességét külön eljárásban fogja elbírálni.