Felelősség

A munkavállaló kártérítési felelőssége
A munkáltató kártérítési felelőssége

A témához kapcsolódó, tanácsadó ügyvédeink által kínált szolgáltatások
munkavállalóknak munkáltatóknak

munkavállalók peres és peren kívüli képviselete kártérítési ügyekben

leltárfelelősséggel kapcsolatos jogvitákban közreműködés

leltárfelelősségi megállapodások kidolgozása, véleményezése, felülvizsgálata

munkáltatók peres és peren kívüli képviselete kártérítési ügyekben

leltárfelelősséggel kapcsolatos jogvitákban közreműködés

leltárfelelősségi megállapodások kidolgozása, véleményezése, felülvizsgálata

Kérjük, hogy tekintse át a tanácsadó ügyvédeink által nyújtott további szolgáltatásokat is itt.

A munkavállaló kértérítési felelőssége

Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni.

A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve annak mértékét, továbbá az kötelezettségszegés és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés maximális mértéke a törvény által meghatározott, és nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát.

Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

Általános megőrzési felelősség

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel (jegyzék vagy elismervény alapján) átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel (pl.: szerszám, termék, áru, anyag stb.).

Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

A pénztárost elismervény  nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

Leltárfelelősség

A leltárhiányról akkor beszélhetünk, ha a  munkavállaló leltárfelelősségi megállapodást kötött.

Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

Az ilyen esetben bekövetkezett kárért vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

A leltárhiányért való felelősség kizárólag akkor áll fenn, ha leltárfelelősségi megállapodást  kötött a munkáltató a munkavállalóval, ha a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént, valamint ha a leltárhiányt a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján állapították meg.

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni és meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

A felelősség mértéke

A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. Abban az esetben, ha a leltári készletet a munkavállaló mellett más, a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felelősséggel tartozik.

A munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

A munkáltató felelőssége a munkahelyre bevitt tárgyakért

A munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

Ennek korlátjaként a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgokat megőrzőben vagy öltözőben kell elhelyezni, illetve a bevitel tényének bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló ezt megszegi, akkor a munkáltató csak akkor felel, ha a szándékosan okoz kárt.

Minek a megtérítését lehet követelni?

  • elmaradt jövedelem,
  • dologi kár,
  • a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségek,
  • nem vagyoni kár.

A megtérítendő kár körének és mértékének pontos meghatározása jogi szakkérdés, amelyben a bíróság hivatott a végleges döntést meghozni.

  Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban forduljon tanácsadó ügyvédeinkhoz bizalommal.