|
A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkáltató kártérítési felelőssége
A témához kapcsolódó, tanácsadó ügyvédeink által kínált szolgáltatások
|
| munkavállalóknak |
munkáltatóknak |
|
munkavállalók peres és peren kívüli képviselete kártérítési ügyekben
leltárfelelősséggel kapcsolatos jogvitákban közreműködés
leltárfelelősségi megállapodások kidolgozása, véleményezése, felülvizsgálata
|
munkáltatók peres és peren kívüli képviselete kártérítési ügyekben
leltárfelelősséggel kapcsolatos jogvitákban közreműködés
leltárfelelősségi megállapodások kidolgozása, véleményezése, felülvizsgálata
|
| Kérjük, hogy tekintse át a tanácsadó ügyvédeink által nyújtott további szolgáltatásokat is itt. |
A munkavállaló kértérítési felelőssége
Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni.
A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve annak mértékét, továbbá az kötelezettségszegés és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés maximális mértéke a törvény által meghatározott, és nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát.
Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
Általános megőrzési felelősség
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel (jegyzék vagy elismervény alapján) átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel (pl.: szerszám, termék, áru, anyag stb.).
Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
A pénztárost elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
Leltárfelelősség
A leltárhiányról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló leltárfelelősségi megállapodást kötött.
Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.
Az ilyen esetben bekövetkezett kárért vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.
A leltárhiányért való felelősség kizárólag akkor áll fenn, ha leltárfelelősségi megállapodást kötött a munkáltató a munkavállalóval, ha a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént, valamint ha a leltárhiányt a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján állapították meg.
A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni és meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.
A felelősség mértéke
A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. Abban az esetben, ha a leltári készletet a munkavállaló mellett más, a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.
A munkáltató kártérítési felelőssége
A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felelősséggel tartozik.
A munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.
A munkáltató felelőssége a munkahelyre bevitt tárgyakért
A munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
Ennek korlátjaként a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgokat megőrzőben vagy öltözőben kell elhelyezni, illetve a bevitel tényének bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló ezt megszegi, akkor a munkáltató csak akkor felel, ha a szándékosan okoz kárt.
Minek a megtérítését lehet követelni?
- elmaradt jövedelem,
- dologi kár,
- a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségek,
- nem vagyoni kár.
A megtérítendő kár körének és mértékének pontos meghatározása jogi szakkérdés, amelyben a bíróság hivatott a végleges döntést meghozni. |