Módosult a Munka Törvénykönyve

A Munka Törvénykönyve 2009. június 1-től, elsősorban a munkaszervezés egyes kérdéseit érintően módosult, az alábbiakban ezen változásokat foglalják össze röviden tanácsadóink.

1. A módosítás eredményeképpen a munkaidőkeret korábban 12 hétben, illetve 3 hónapban maximált mértéke június 1-től legfeljebb négy hónapra, illetve legfeljebb tizenhat hétre emelkedett. Figyelemmel arra, hogy a munkaidőkeret bevezetése, illetve hosszának meghatározása nem igényli a munkaszerződés módosítását, egyoldalú munkáltatói intézkedéssel is bevezethető az új szabályoknak megfelelő munkaidő-beosztás. Kérjük, hogy ebben a vonatkozásban szíveskedjenek figyelemmel lenni a munkavállalók tájékoztatására vonatkozó szabályokra.

2. A korábbi szabályok szerint is lehetőség volt arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel, akár a munkaviszony létesítésekor, akár azt követően, a munkaszerződés módosításával akként állapodjanak meg, hogy a teljes munkaidő mértékét a napi 8 óránál rövidebb időtartamban állapítják meg. A munkaidő ilyen módon történő megállapítása nem azonos a részmunkaidő alkalmazásával, ugyanis az előbbi esetben a munkavállaló munkabére – amennyiben persze a felek nem állapodnak meg eltérően – nem csökken arányosan.

Az új rendelkezések szerint amennyiben a felek rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a munkaidő mértékének 2011. december 31-ig tartó felemeléséről. Ebben az esetben a munkaidő mértéke teljes munkaidő és a rövidebb teljes munkaidő mértéke - legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra számított - különbözetének figyelembevételével emelhető meg, azonban a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg.

Abban az esetben, ha a munkáltató ezt a megoldást választja, az érintett munkavállaló felmondási védelem alá kerül, ugyanis a munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy csoportos létszámleépítés keretében történő rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje heti negyven óránál hosszabb.

Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke heti negyven óránál hosszabb.

3. Egyértelműsítette a módosítás a készenlét és a pihenőidő egyik sokat vitatott kérdését, amikor akként rendelkezett, hogy a munkavállalót, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.

4. A korábbi szabályozás szerint három feltétel volt szükséges a rendkívüli munka mértékének egyéni megállapodás alapján történő felemeléséhez. Az Mt. ebben a vonatkozásban úgy módosult, hogy kimaradt a feltételek közül a magas szintű vagy kivételes ismeretek, illetve gyakorlat (kulcsszemélyzet) követelménye. Az indokolás szerint nem célszerű ugyanis leszűkíteni a kulcsszemélyzetre azt a munkavállalói kört, akivel a munkáltató ilyen megállapodást köthet, mert jelentős problémákat okozhat az is a munkáltatónak, ha - a munkaköri feladatok jellegétől függetlenül - egy „egyszerű” szakképzettséget igénylő munkakörre nem közvetít ki 30 napon belül a munkaügyi központ megfelelő munkaerőt.

Amennyiben a fenti leírt módosításokkal kapcsolatban bármilyen további kérdésük van, kérjük, hogy forduljanak tanácsadó ügyvédeinkhez bizalommal.