Nyomtatás
2011. július 22. péntek, 10:09

Munka Törvényköny módosítás 2011 július

2011. július 19-én kihirdetésre került a Munka Törvénykönyvét is módosító 2011. évi CV. törvény. Korábbi cikkünkben már ismertettük a módosítások irányvonalait, koncepcionális hátterét; jelen írásunk témáját a ténylegesen megvalósult módosítások képezik.

(Felhívjuk a figyelmet, hogy a módosítások jelentős része a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, azonban bizonyos szabályok – mint például a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések egyes módosításai – a kihirdetést követő hónap első napjától, valamint – néhány esetben – 2011. december 1-jétől hatályosak.)

A törvény főbb rendelkezései:

- Kollektív szerződés legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthat.

- Rövidebb teljes munkaidő esetén – a jogszabályi feltételek teljesülése mellett – a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhat a teljes munkaidő heti mértékének legfeljebb negyvennégy órára történő emelésében, legfeljebb egy éves határozott időtartamra.
Az a munkavállaló azonban, akinek a teljes munkaideje heti negyven óránál hosszabb, a fenti időtartam alatt védelmet élvez a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondás, valamint a csoportos létszámleépítés körébe eső megszüntetésről szóló tájékoztatással szemben.

- Amennyiben a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő elháríthatatlan akadály miatt a szabadságot nem lehetett az esedékesség évében kiadni, úgy azt az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is jogszerűen ki lehet adni (szemben a jelenleg hatályos 30 nappal), feltéve, hogy az akadályoztatás időtartama az egybefüggő 183 napot elérte.

- A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkavállalót megillető szabadságot kettőnél több részletben is kiadhatja (jelenleg erre csak a munkavállaló kérésére van lehetőség), azonban főszabályként így is köteles a naptári évben legalább tizennégy nap összefüggő szabadságot biztosítani.

- A gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság miatt szünetelő munkaviszonynak már nem az első évére, hanem csak az első hat hónapjára jár rendes szabadság.

- Nem csupán a munkaviszony megszűnésekor nyílik lehetőség a szabadság pénzbeli megváltására, hanem a felek megállapodása alapján a fenti, a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság esetén is.

- A fent ismertetett fizetés nélküli szabadság megszakítását a munkavállaló köteles előzetesen közölni a munkáltatóval, aki őt köteles a jogszabályban meghatározott időn belül továbbfoglalkoztatni.

- A munkáltató egyoldalúan előírhatja, hogy a napi beosztáson ill. a munkaidő-kereten felül végzett munka ellenértékeként nem pótlék, hanem legalább a végzett munka időtartamának megfelelő szabadidő jár. Korábban erre kizárólag munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása esetén volt lehetőség.

- A munkáltató rendes felmondását már vezető állású munkavállalók esetén is köteles megindokolni, terhességük kezdetétől a szülési szabadságuk végéig.

- Jogszabályi meghatározást nyert a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számos fogalom, így például a „kölcsönzött munkavállaló” és a „kikölcsönzés”.

- A munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának lehetősége a belföldi társaságokon túl – meghatározott feltételek fennállása mellett – megnyílt az EGT-államok vállalkozásai számára is.

- A kölcsönzött munkavállalók védettsége erősödött: kölcsönzés esetén a terhes és szoptatós nőkre, valamint a fiatal munkavállalókra is vonatkoznak a kölcsönvevőnél irányadó szabályok.

- Mint az már a korábbi cikkben is említésre került, számos új, garanciális szabály jelent meg az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatással kapcsolatban, így pl. az, hogy a fiatal munkavállaló feletti munkáltatói jogkört kizárólag az iskolaszövetkezet alkalmazottja gyakorolhatja.

 Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban forduljon tanácsadó ügyvédünkhöz bizalommal.