Munkaügyi ellenőrzések
A munkajogi és a munkavédelmi jogszabályok munkavállalókat védő rendelkezéseinek érvényesülését nem csak ellenőrzi, de azok alkalmazását megfelelő szankciókkal ki is kényszeríti az állam. A munkáltatók csak abban az esetben várhatják megalapozott nyugalommal a munkaügyi hatóság felügyelőit, ha a munkaviszonyok létesítése, fenntartása és megszüntetése, valamint a munkakörülmények kialakítása során valamennyi irányadó jogszabályt figyelembe véve, kellő körültekintéssel jártak el.
Tény, hogy ez nem egyszerű feladat, és a munkáltató legjobb szándéka ellenére sem biztos, hogy minden szempontból jogszerűen jár el a foglalkoztatás során.
Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy milyen területekre terjed ki a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogköre és milyen szabályok alapján jár el.
| Az elmarasztaló határozatok és súlyos szankciók elkerülése érdekében tanácsadó ügyvédeink az alábbi szolgáltatásokat ajánlják a figyelmükbe:
- a megelőzés érdekében a munkajogi átvilágítás szolgáltatás nyújthat kellő biztonságot,
- a már megállapított jogsértés esetén pedig a munkáltató érdekeinek hatékony és szakszerű képviselete a közigazgatási és bíróság előtti eljárásokban. |
Ki folytatja le?
A munkaügyi ellenőrzést a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői látják el. Munkaügyi hatóságként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és annak területi szervei járnak el.
Mire tejed ki az ellenőrzés?
A munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenységét a törvényben meghatározott szempontok alapján, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.
A munkaügyi ellenőrzés az alábbi területekre terjedhet ki:
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
- a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
- az egyenlő bánásmód követelménye,
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
- a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
- a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek,
- a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
- a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
- a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,
- a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
- az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény rendelkezéseinek munkáltató általi,
- az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések
megtartására.
Mire jogosult a munkaügyi felügyelő?
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát, és a munkaügyi hatóság illetékes szervének megnevezését.
A felügyelő a munkaügyi hatóság illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől).
Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
- belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
- az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
- az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,
- a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
- a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.
Milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat a munkaügyi felügyelő?
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:
- felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,
- kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,
- megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás bizonyos esetekben a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére (pl. nem kötött írásba foglalt munkaszerződést) vagy a jogviszony bejelentésére (társadalombiztosítási szervek felé), illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi az állásidőre járó személyi alapbér munkavállaló részére történő megfizetésére.
- kötelezi a külföldi munkavállalót munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatót a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre,
- kezdeményezi a munkanélküli ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,
- javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
- szabálysértési eljárást folytathat le,
- megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
- eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.
Milyen szabálysértést valósíthat meg a munkáltató?
A foglalkoztatók általában nem tudják, hogy jogszabályba ütköző foglalkoztatás esetén nem csak a munkaügyi hatóság által alkalmazott jogkövetkezményekkel kell szembenézniük, hanem adott esetben egy szabálysértési eljárás is indul ellenük, amelyben további jogkövetkezmények alkalmazásának lehet helye.
Az alábbi munkaügyi szabálysértések léteznek:
- munkavállaló hátrányos megkülönböztetése
- munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése
- munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése
- magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése
- munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése
- külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése
- munkavédelmi szabálysértés
- munkavédelmi képviselő akadályozása
- termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése
A rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolása.
A munkaügyi hatóság a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg.
A nyilvántartás tartalmazza
- a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
- a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
- a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, továbbá
- az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét.
|
