Szabadság az új Mt szerint

A szabadság
Pótszabadság
A szabadság kiadása
Betegszabadság
Egyéb munkaidő-kedvezmények

A szabadság

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

A jogszabály rendelkezése alapján bizonyos olyan időszakokat is munkában töltött (azaz szabadságra jogosító) időnek kell tekinteni, amelyben tényleges munkavégzés nem történik. Ilyen időszak például:
- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
- a szülési szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
- a munkavégzés alóli mentesülés bizonyos esetei, így például a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama.

A munkavállalót a szabadság főszabályként a további munkaviszonya után is megilleti, valamint részére szabadság akkor is jár, ha a munkáltatója őt nem teljes munkaidőben alkalmazta.

A szabadság mértéke

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amin felül a munkavállalónak az életkorától függően pótszabadság is jár, az alábbiak szerint:
- a huszonötödik életévtől egy,
- a huszonnyolcadik életévtől kettő,
- a harmincegyedik életévtől három,
- a harmincharmadik életévtől négy,
- a harmincötödik életévtől öt,
- a harminchetedik életévtől hat,
- a harminckilencedik életévtől hét,
- a negyvenegyedik életévtől nyolc,
- a negyvenharmadik életévtől kilenc,
- a negyvenötödik életévtől tíz
munkanap pótszabadság.

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fentiekben meghatározott életkort betölti.

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, úgy részére a szabadságnak csupán az arányos része jár. A számításnál figyelembe kell venni azt is, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Pótszabadság

A munkavállaló életkorától függő, a fentiekben ismertetett pótszabadságon túlmenően az alábbi esetek is pótszabadságra jogosítanak:

- A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után pedig összesen hét munkanap pótszabadság jár. Abban az esetben, ha a gyermek fogyatékkal él, a pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként két munkanappal nő. Szem előtt kell tartani továbbá, hogy a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

- Az apának gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

- A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

- A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

- A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A szabadság kiadása

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

A munkáltató főszabályként évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, és e körben is irányadó az a szabály, hogy a munkavállaló részére, ha a munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadságnak csupán az arányos része jár.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő tizennégy napot elérje, és a kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot – bizonyos, jogszabályban meghatározott kivételekkel – esedékességének évében kell kiadni.

A munkáltató jogosult továbbá arra, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén többek közt- a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, illetve- a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa, köteles azonban megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A fenti szabály alkalmazása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, munkaidő-beosztás hiányában pedig az általános munkarendet és a napi munkaidőt kell alapul venni.

A szabadság megváltása

A szabadságot főszabályként pénzben megváltani nem lehet: ez alól kivételt képez a munkaviszony megszűnése, amely során, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltania.

Betegszabadság

A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség (melyet kizárólag a munkavállaló kezelőorvosa igazolhat) tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

A betegszabadság tartamára a munkavállaló részére távolléti díjának hetven százaléka jár.Nem jár azonban betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

Évközben kezdődő munkaviszony esetén – a fent kifejtettekhez hasonlóan – a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult, az arányosítás során a fél napot elérő töredéknap egész napnak számít.

Egyéb munkaidő-kedvezmények

Szülési szabadság: Az anya, valamint az a nő, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, melyet eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni.

A fizetés nélküli szabadság egyes esetei:

- A munkavállaló, gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

- A munkavállalónak, gyermeke személyes gondozása érdekében – a fenti  fizetés nélküli szabadságon túlmenően – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig, a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

- A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából az ápolás idejére (de legfeljebb két évre) fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

- A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

A fizetés nélküli szabadságok közös szabálya, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni, továbbá a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.