Szabadság

Rendes szabadság
Pótszabadság
A szabadság kiadása
Betegszabadság
Egyéb munkaidő-kedvezmények

Rendes szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

A munkavállalót a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti.

A munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta.

Meghatározott esetekben a munkaviszony szünetelésének időtartamára is jár szabadság. Ezek az esetek a következők:

• a keresőképtelenséget okozó betegség;
• a szülési szabadság;
• a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első éve;
• a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság;
• a tartalékos katonai szolgálat ideje,
• minden olyan munkában nem töltött idő, amikor a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Az alapszabadság mértéke

Fő szabály szerint húsz munkanap, azonban ez az életkortól függően ez a következők szerint emelkedik:

1. huszonötödik életévétől huszonegy;
2. huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
3. harmincegyedik életévétől huszonhárom;
4. harmincharmadik életévétől huszonnégy;
5. harmincötödik életévétől huszonöt;
6. harminchetedik életévétől huszonhat;
7. harminckilencedik életévétől huszonhét;
8. negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
9. negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
10. negyvenötödik életévétől harminc

A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Pótszabadság

1. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.
2. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
   1. egy gyermeke után kettő,
   2. két gyermeke után négy,
   3. kettőnél több gyermeke után összesen hét
   munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
3. A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
4. A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.
5. Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.

A szabadság kiadása

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, azonban a munkavállalót előzetesen  meg kell hallgatni.

Az alapszabadság egynegyedét azonban - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

A szabadságot bizonyos kivételekkel esedékességének évében kell kiadni.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

A szabadság megváltása

A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha az őt megillető szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani.

Semmilyen egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A szabadság ellenértékének kifizetése

Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.

Betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.

A munkavállaló keresőképtelenségét kizárólag a kezelőorvos igazolhatja.

A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

Egyéb munkaidő-kedvezmények

1. szülési szabadság

   A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

2. fizetés nélküli szabadság

   A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

   1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;
   2. a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
   3. a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

3. szoptatás idejére járó munkaidő kedvezmény

   A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

4. apának járó munkaidő kedvezmény

   Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

5. közeli hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybe vett munkaidő kedvezmény

   A munkavállalónak - kérelmére - a tartós, előreláthatólag harminc napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

6. Lakásépítésre igénybe vehető munkaidő kedvezmény

   A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti.