A szakszervezet fogalma
Az Magyar Köztársaság Alkotmányának 4. §- szerint a szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. A szakszervezeti jogok tehát az Alkotmányra visszavezethető alapjogoknak tekinthetőek.
Az általános elfogadott definíció szerint szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
Hogyan alapítható szakszervezet? A szakszervezetek az egyesületekhez hasonló társadalmi szervezeteknek minősülnek, az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései az irányadóak rájuk. A szakszervezetek alapításának legfontosabb feltétele a legalább 10 alapító tag megléte. A munkavállalók korlátozás és a munkáltató beleegyezése nélkül alapíthatnak szakszervezetet vagy csatlakozhatnak már meglévő szakszervezetekhez.
Kiemelendő, hogy a munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék. A munkavállalókat védő további garanciális szabályok:
- a munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
- a munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni vagy a munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.
- tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni.
A szakszervezetek jogai
A szakszervezet legfontosabb joga, hogy meghatározott szabályok szerint kollektív szerződést köthet.
Ezen túlmenően a szakszervezeteket megilletik az alábbi jogok:
- a szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa,
- a szakszervezet a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselheti,
- a szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni,
- a szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos,
- a szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni,
- a szakszervezet joga, hogy munkaidő után, illetve munkaidőben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa.
Ami jogosultság a szakszervezetek szempontjából az sokszor kötelezettség a munkáltató és az állami szervek számára. Többek között az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni.
A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.
Konzultáció
Fontos tudni, hogy amennyiben a szakszervezet él azon jogával, hogy a munkáltató intézkedésével kapcsolatos álláspontját vagy észrevételeit a munkáltatóval közölje, a munkáltató ezen észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontját és ennek indokait harminc napon belül köteles a szakszervezettel közölni. A szakszervezet észrevétele nem maradhat tehát válasz nélkül.
Bizonyos körben kötelező a konzultáció, pl. amennyiben a munkáltató intézkedése a munkavállalók nagyobb csoportját érinti, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.
Ahhoz, hogy a szakszervezetek konzultációs jogának értelme legyen, a legfontosabb kérdésekről a munkáltató köteles tájékoztatni a nála működő szakszervezeteket, abban az esetben, ha üzemi tanács nem működik. Ezen kötelező tájékoztatás köre:
- legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdések,
- a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezete,
- legalább félévente a bérek, keresetek alakulása és a bérkifizetéssel összefüggő likviditás, a foglalkoztatás jellemzői, a munkaidő felhasználása, a munkafeltételek jellemzői,
- legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók száma és munkakörük megnevezése
A szakszervezet mint ellenőrző szerv
A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását, és az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet.
Milyen jogi lehetőségei vannak a szakszervezetnek? A szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen kifogást benyújtani. Ha az erre tekintettel kezdeményezett egyeztetés nem vezet eredményre, a vitában végül a bíróság dönthet.
A szakszervezeti tisztségviselőket és tagokat megillető többletjogok
A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani, amely időtartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg.
A szakszervezet tagjai részére összesen a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. Ezen szabadság a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára vehető igénybe.
A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkajogi védelem
Amennyiben a munkáltató a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalót
- ki kívánja rendelni,
- tizenöt munkanapot elérően kiküldetését kívánja elrendelni,
- más munkáltatónál történő foglalkoztatását rendelné el,
- át akarja irányítani (csak ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár), vagy
- munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni a munkáltató köteles a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését beszerezni.
Ezen felmondási védelemmel kapcsolatos joggyakorlat szerteágazó, megtalálhatóak munkavállalókat és szakszervezetek védő és előnyben részesítő bírósági döntések és munkavállalókat védő határozatok is. Általánosságban az mondható, hogy bizonyos körben jogellenes lehet az, ha a szakszervezet alapos ok nélkül nem adja egyetértését a fenti munkáltató intézkedésekhez.
Abban az esetben ha a tisztségviselővel szemben a munkáltató rendkívüli felmondást kíván alkalmazni, elegendő a megfelelő szakszervezeti szerv véleményének előzetes kikérése is.
A kollektív szerződés
Mint említettük, a szakszervezetek legfontosabb joga, hogy meghatározott szabályok szerint kollektív szerződést köthet.
A kollektív szerződés gyakorlatilag valamennyi munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésre kiterjedhet, így szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét és a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.
|
